A kaució (óvadék) adójogi megítélése bérbeadás esetén
Az Szja. tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni azt a kapott vagyoni értéket, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni. E bekezdés alapján nem minősül bevételnek bérbeadás esetén a kaució összege az átadás időpontjában, mivel a bérbeadó a bérleti jogviszony megszűnésekor köteles azt a bérlő részére visszaadni. Abban.. read more →
A minőségmegőrzési időre vonatkozó jelölésnek feltűnő helyen lévőnek, jól láthatónak, könnyen érthetőnek, tisztán olvashatónak és letörölhetetlennek kell lennie. Amennyiben ezen előírásoknak a forgalmazó nem felel meg, úgy élelmiszer-ellenőrzési bírság kiszabásának van helye. forrás: Kúria Kfv. 37.983/2015/5. Közigazgatási ügyben hozott határozat read more →
2018/9. Adózási kérdés tájékoztató az ingatlan bérbeadásból származó jövedelmet terhelő 14 százalék egészségügyi hozzájárulás megszüntetéséről Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) módosítása szerint 2018. január 1-jétől a belföldi természetes személynek nem kell 14 százalék mértékű egészségügyi hozzájárulást fizetnie az ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelmekkel összefüggésben. Az.. read more →
AVÉ 2018/1. Amennyiben a közös ügyvezető mindkét társaságban jogosult önállóan dönteni, úgy az üzleti és pénzügyi politikára döntő befolyásgyakorlás megvalósul, tehát a két vállalkozás ez alapján kapcsolt vállalkozásnak minősül [a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. tv.) 4. § 23. pont f) alpontja, az adózás rendjéről szóló 2003. évi.. read more →
2018. január 1. napján hatályba lép a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásáról szóló 2017. évi XLIII. törvény, valamint a bírósági peres és nemperes eljárásokra adott általános meghatalmazások közhiteles nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 17/2017. (XII. 15.) IM rendelet. A törvény hatálya kiterjed a polgári peres és bírósági polgári nemperes, valamint a közigazgatási.. read more →
A belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban fennálló vagyoni betét (részvény, üzletrész, szövetkezeti részesedés, átalakított befektetői részjegy) visszteher mellett, továbbá öröklési vagy ajándékozási illeték alá nem eső, más módon történő megszerzése az illetékről szóló törvény 18. § (1) és (2) bekezdése szerint visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. A visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik.. read more →
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 340/B. § szerint: A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási határozatot hozó szervnél. A jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet – ha nem ügyvédi képviselettel jár.. read more →
Cégkapu regisztrációs kötelezettség
A gazdálkodó szervezetek számára 2018. január elsejétől kötelező a Cégkapu használata. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) értelmében 2018. január 1-től kötelezővé teszi a gazdálkodó szervezetek számára az állammal való elektronikus kapcsolattartást és az ehhez szükséges hivatalos elérhetőségről történő dokumentumküldést és az azon.. read more →
Minden cég egyedi európai azonosítót kap – ez az EUID
Az Európai Parlament és a Tanács 2012/17/EU irányelve (BRIS irányelv) a kereskedelmi nyilvántartások, cégjegyzékek összekapcsolását hivatott rendezni. Ennek alapján 2017 júniusától a tagországoknak biztosítaniuk kell nyilvántartásaik között az átjárhatóságot. A nyilvántartásban való könnyebb kereshetőség kedvéért, illetve a cégek kétség kívüli azonosíthatósága érdekében minden cég egyedi európai azonosítót kap – ez az EUID. Az azonosító az.. read more →
17/2016. Számviteli kérdés A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)3:201. § (1) bekezdésében adott lehetőséggel élve társaságunk a 3 millió Ft-os törzstőkét a törzstőkén felüli vagyonából (az eredménytartalékából) szeretné megemelni. A Ptk. hivatkozott szabálya szerint társaságunk akkor emelheti fel ily módon a törzstőkét, ha a felemelt törzstőke nem haladja meg a.. read more →
Pénteken dr. Gulyás Gergely a kormánypárt frakcióvezető-helyettese, az Országgyűlés törvényalkotásért felelős alelnöke benyújtotta az alábbi Ptké. módosítót, amit a héten várhatóan el is fogad az Országgyűlés. A javaslat itt tekinthető meg. Egyesületek, alapítványok: – nem kötelező az első létesítő okirat-módosításkor új Ptk-sítani, de legkésőbb 2017. március 15-ig igen. Cégek: – egyértelműsíti a jogszabály, hogy ha az.. read more →
https://www.mepar.hu 2. § (1) A MePAR a földterület használatához kapcsolódó, az 1306/2013/EU rendelet 67. cikk (2) bekezdése szerinti támogatások eljárásainak kizárólagos, országos azonosító rendszere. (2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásokban a MePAR adattartalmát kell használni. (3) A földterület-azonosítás hivatkozási alapja a fizikai blokk. Az egyes fizikai blokkokon belül történik a mezőgazdasági parcellák, valamint ehhez kapcsoltan.. read more →
A tervpályázati eljárásokról szóló 310/2015. (X. 28.) Korm. rendelet
A tervpályázat alkalmazása 2. § (1) A tervpályázat célja – főként a település- és területrendezés, építészet és építés, belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített – tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása. (2) A tervpályázat célja lehet az (1) bekezdésben foglaltak mellett – például a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató – pénzügyi konstrukciók megtervezése, kert- és tájépítészeti.. read more →
255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. A.. read more →
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (2a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az 59. alcím tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a.. read more →
az MFB Földvásárlási Hitelprogram bevezetéséről
1765/2015. (X. 16.) Korm. határozat az MFB Földvásárlási Hitelprogram bevezetéséről A „Földet a gazdáknak!” Program keretében és az egyes állami földterületek értékesítésével kapcsolatos szabályozásnak megfelelően az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MFB Zrt.) kedvezményesen elérhető földvásárlási hitelterméket dolgozott ki a helyben lakó, magyar állampolgárságú, élethivatásszerűen a földműveléssel foglalkozó gazdák számára. Általános.. read more →
308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. szerződés: a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 3. § 24. és 27. pontja szerinti szerződés; 2. ellenőrzött szervezet: e § 1. pontja.. read more →
59/2015. Számviteli kérdés
Hogyan kell elszámolni a külföldi anyavállalat által leányvállalata számára év közben leszállított áruk után adott utólagos árkorrekció (transzferár-korrekció) összegét, melyről az anyavállalat az üzleti év végén, a teljes üzleti évre vonatkozó, egyösszegű számlát állít ki? A leányvállalat által beszerzett áruk értékesítése csak részben történik meg a mérleg fordulónapjáig. A számvitelről szóló 2000. évi C… read more →
Új közbeszerzési törvény
Az Országgyűlés 2015. szeptember 22-i ülésnapján új közbszerzési törvényt (a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény) fogadott el, amely néhány eltéréssel 2015. november 1. napján lép hatályba. A törvény a hatálybalépésről az alábbiak szerint rendelkezik: 196. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2015. november 1-jén lép hatályba. (2).. read more →
http://ckk.cegkozlony.hu http://ckk.cegkozlony.hu/kezikonyv.pdf Ismertető A cégek közvetlen közleményei új eljárással kerülnek a Cégközlönyben közzétételre. A közzétételhez szükséges eljárást a Cégközlönyben megjelenő közlemények közzétételéről és költségtérítéséről szóló 22/2006. (V. 18.) IM rendelet elektronikus útra tereli. A közzétételre való megküldés folyamata a megrendelők oldalán nem tekinthető bonyolultabbnak egy normál elektronikus felületen való ügyintézésnél, elektronikus aláírás használata nem szükséges… read more →
Magáncsőd (a természetes személyek adósságrendezése)
§. 2015. évi CV. törvény a természetes személyek adósságrendezéséről §. http://www.csodvedelem.gov.hu/informaciok/1 http://www.csodvedelem.gov.hu/nyomtatvanyok http://www.csodvedelem.gov.hu/jogszabalyok http://www.csodvedelem.gov.hu/elerhetoseg Indokolás A magyar jogrendszer még nem ismeri a magáncsőd jogintézményét, azaz a magánszemélyek csődvédelmet a most hatályos szabályozás szerinti nem kérhetnek. A törvény a magáncsőd jogintézményének magyarországi bevezetését, azaz a lakossági csődvédelmet tartalmazza. A magáncsőd eljárást már szinte minden európai ország.. read more →
A munkaviszony felmondása (távolléti díj, felmentési idő)
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről 70. § (1) A munkáltató felmondása esetén köteles a munkavállalót – legalább a felmondási idő felére – a munkavégzés alól felmenteni. A töredéknapot egész napként kell figyelembe venni. (2) A munkavégzés alól a munkavállalót a kívánságának megfelelően – legfeljebb két részletben – kell felmenteni. (3) A munkavégzés alóli.. read more →
EGYADAT elnevezésű adatlap Ezen nyomtatványt (továbbiakban: adatlap), amely a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló, 1996. évi CXXVI. törvény (továbbiakban: Szf. törvény) szerint a civil kedvezményezett javára rendelkezett magánszemélyek név- és címadatainak megismerése iránti kérelem a civil kedvezményezett javára rendelkezett magánszemélyek név- és címadatainak megismerése iránti kérelem, az Szf. törvény 6/A. §.. read more →
Biztonsági okmány: mikor kötelező?
1. § (1) A föld tulajdonjogának átruházására irányuló, vagy a föld tulajdonjogát érintő más jogügyletet tartalmazó – az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény (a továbbiakban: Inytv.) által előírt okirati kellékekkel rendelkező – okiratot ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson, az Inytv. szerinti jogi képviselőnek (a továbbiakban: jogi képviselő) az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter által rendszeresített, az e.. read more →
Ügyvédeknek: táv-iratbetekintés a bírósági iratainkba akár a strandról is 2015. augusztus 05. A határidők a gyakorlatban nem egyformán türelmesek az ügyvéddel és a bíróval szemben. Ezért az ügyvéd sosincs igazán szabadságon. Komfortérzetét javíthatja, hogy a 2012-es BÜK – Fővárosi Törvényszék együttműködés kísérleti szakasza után idéntől a BÜK tagok számára újra él a Fővárosi Törvényszéken vagy.. read more →
Integrált kormányhivatali rendszer
Megszűntek a környezetvédelmi felügyelőségek, bányakapitányságok, NINCS MÁR FÖLDHIVATAL!Természetesen föld- és ingatlanügyi ügyintézés van! Ugyanott és ugyanazok végzik, mint azelőtt, de érdemes a Közlönyből tisztázni a hatóság helyes elnevezését (a honlapok még nincsenek frissítve). 2015. április 1. napjától ugyanis felállt az integrált kormányhivatali rendszer. A korábban önállóan működő közigazgatási szerveket (pl.: környezetvédelmi felügyelőség, bányakapitányság, stb.) és.. read more →
Itv. 24. § (1) Gépjármű tulajdonjogának megszerzése esetén az illeték mértékét a jármű hajtómotorjának hatósági nyilvántartásban feltüntetett – kilowattban kifejezett – teljesítménye, és a jármű gyártási évétől számított kora alapján kell meghatározni az alábbiak szerint: Jármű Jármű gyártási évétől számított kora hajtómotorjának teljesítménye (kW) 0-3 év 4-8 év 8 év felett 0-40 550 Ft/kW 450 Ft/kW.. read more →