59/2015. Számviteli kérdés

október 25, 2015

Hogyan kell elszámolni a külföldi anyavállalat által leányvállalata számára év közben leszállított áruk után adott utólagos árkorrekció (transzferár-korrekció) összegét, melyről az anyavállalat az üzleti év végén, a teljes üzleti évre vonatkozó, egyösszegű számlát állít ki? A leányvállalat által beszerzett áruk értékesítése csak részben történik meg a mérleg fordulónapjáig.

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján 2013. június 30-át követően az eszközt vagy szolgáltatást beszerző vállalkozás az eszköz bekerülési értékében, igénybe vett egyéb vagy közvetített szolgáltatás értékeként, az ugyanezen tételeket értékesítő vállalkozás pedig a nettó árbevételt módosító tételként könyvelheti le a szokásos piaci ár és a kapcsolt felek között alkalmazott transzferár különbözetét akkor, ha azt számviteli elszámolásaiban nem rendezné, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: társasági adóról szóló törvény) kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árak módosításának szabálya szerint adóalap-módosító tételként kellene figyelembe vennie.

2013. július 1-jétől tehát az adózás előtti eredmény ilyen módosításával a társaságiadóalap-korrekció a társasági adóról szóló törvény 18. §-a alapján szükségtelenné válik, ugyanakkor az üzemi eredményben tartalmának megfelelően jelenik meg az árkorrekció az adott eszköz, költség, ráfordítás vagy bevétel összegét módosító tételként.

Annak érdekében, hogy az egyösszegű számla alapján az érintett készlet és költségelemek korrekciója a törvényi előírások szerint megtörténhessen, a leányvállalatnak egy allokációs módszert kell alkalmaznia legalább a számlázott összeg még el nem adott készletek és elszámolt költségek közötti megbontása érdekében.

Fontos megjegyezni, hogy a leányvállalatnak a transzferár dokumentációjában bizonyítania kell a készletek és a költségek, valamint a különböző költségtípusok közötti megosztására vonatkozóan alkalmazott allokációs módszer közvetlen jellegét. A megfelelő allokációs módszer kiválasztása a termékbeszerzés jellegétől és igénybevételétől függ.

Amennyiben tehát a leányvállalat még nem adta el az év közben anyavállalatától beszerzett készletei teljes mennyiségét, akkor az anyavállalat által egy összegben számlázott árkorrekció arányos részével, az árkorrekcióval érintett és még raktáron lévő készletek bekerülési értékét is módosítani kell az allokációs módszer alkalmazásával.

[A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47. § (1) és (10) bekezdése, 73. § (4) bekezdése és 78. § (8) bekezdése, a társasági adóról szóló törvény 18. §-a]