A tervpályázat alkalmazása

2. § (1) A tervpályázat célja – főként a település- és területrendezés, építészet és építés, belsőépítészet, illetve adatfeldolgozás területén készített – tervek vagy tervrajzok összevetése és rangsorolása.

(2) A tervpályázat célja lehet az (1) bekezdésben foglaltak mellett – például a mikro-, kis- és középvállalkozásokat támogató – pénzügyi konstrukciók megtervezése, kert- és tájépítészeti feladatok szakmai előkészítése, valamint védett műemléki érték érintettsége esetén az ezeket megalapozó kutatási és szakági dokumentációk készítése is.

(3) A tervpályázat célja lehet továbbá képzőművészeti, iparművészeti vagy az (1)-(2) bekezdésben foglaltak körébe nem sorolható egyéb művészeti szolgáltatáshoz kapcsolódó tervek (mintadarab, részlet, vázlat vagy kisplasztikai modell) összevetése és rangsorolása is (a továbbiakban: művészeti tervpályázat). A művészeti tervpályázati eljárásra a IV. Fejezetben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(4) Tervpályázati eljárást az ajánlatkérő – az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon kívül – bármely olyan esetben is alkalmazhat, amikor az ajánlatkérő célja a pályázók által elkészített pályaművek összehasonlítása és értékelése.

(5) A Közbeszerzési Hatóság az építészeti-műszaki tervpályázatokra vonatkozó szakmaspecifikus szempontokról az illetékes szakmai kamarával együttműködve útmutatót adhat ki.

3. § (1) E rendelet szerinti eljárást nem kell alkalmazni a Kbt. 9. § (1)-(7) bekezdésében foglalt esetekben.

(2) A Kbt. 6. §-a és 7. §-a szerinti ajánlatkérők esetében a Kbt. 10-13. §-a szerinti kivételeket akkor kell alkalmazni, ha a tervpályázat célja az ajánlatkérő Kbt. 6. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott egy vagy több közszolgáltató tevékenysége előkészítésének, megkezdésének vagy folytatásának biztosítása.

(3) Az ajánlatkérő dönt arról, hogy a tervszolgáltatás megrendelésére irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően szükséges-e tervpályázati eljárás lebonyolítása.

4. § (1) Tervpályázati eljárást a Kbt. szabályai szerint ajánlatkérőnek nem minősülő szervezet vagy személy is lebonyolíthat e rendelet szabályainak alkalmazásával.

(2) Tervpályázati eljárás nem alkalmazható, ha az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás tárgya – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló kormányrendelet előírásainak megfelelően – építmény (építési munka) kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt.

A nyílt tervpályázati eljárás

30. § (1) Nyílt tervpályázati eljárás esetében valamennyi érdekelt benyújthat pályaművet. Tárgyszó

(2) Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban nyílt tervpályázat esetében jogszabályon alapuló szakmai követelményekhez kötheti a tervpályázaton való részvétel feltételeit. Az ajánlatkérő a pályázó alkalmasságával kapcsolatban további igazolásokat nem kérhet.

(3) Amennyiben a pályázóval vagy az általa megnevezett szerzőkkel kapcsolatban a zárójelentés elfogadása után, a pályázó személyének megismerését követően merül fel, hogy az előírt szakmai követelményeknek nem felelnek meg, az érintett pályaművet a tervpályázatból utólag ki kell zárni.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben a kizárás a korábban megállapított rangsorolást és díjakat nem befolyásolja, a kizárt pályázó díja nem kerül kiadásra.

(5) Az ajánlattételre felhívni javasolt pályázó kizárása esetén a bírálóbizottság a rangsorban következő pályázót ajánlhatja ajánlattételre felhívni a tervpályázatot követő hirdetmény nélküli tárgyalásos közbeszerzési eljárásban.

A meghívásos tervpályázati eljárás

31. § (1) A meghívásos tervpályázati eljárás olyan két szakaszból álló eljárás, amelynek első, részvételi szakaszában az ajánlatkérő a részvételre jelentkezők szerződés teljesítésére való alkalmasságáról vagy alkalmatlanságáról dönt, valamint kiválasztja azokat az alkalmas pályázókat, amelyeket pályamű benyújtására hív fel. Az eljárás első szakaszában az ajánlatkérő nem kérhet, a részvételre jelentkező pedig nem nyújthat be pályaművet. Tárgyszó

(2) Az eljárás első szakaszában bármely – az ajánlatkérő által a tervpályázati kiírásban megjelölt és közvetlenül felkért pályázón kívüli – érdekelt részvételi jelentkezést nyújthat be, erre a tervpályázati kiírásban utalni kell.

(3) Az eljárás második szakaszában csak az ajánlatkérő által alkalmasnak minősített és pályamű benyújtására felhívott részvételre jelentkezők nyújthatnak be pályaművet.

(4) Meghívásos tervpályázati eljárás esetében az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban meghatározhatja a pályázók létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezők közül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a keretszám felső határáig terjedő számú jelentkezőt hív fel pályamű benyújtására. A létszámnak vagy a keretszámnak legalább öt pályázót kell magába foglalnia, és igazodnia kell a feladat nagyságához, bonyolultságához és körülményeihez, valamint biztosítania kell a valódi versenyt.

(5) Ha az ajánlatkérő létszámot vagy keretszámot határoz meg, a tervpályázati kiírásban meg kell adnia az alkalmas jelentkezők közötti rangsorolás objektív szempontokon alapuló módját is arra az esetre, ha az alkalmas jelentkezők száma a létszámot vagy a keretszám felső határát meghaladja. A rangsorolást a jelentkező szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmasságának igazolása körében lehet meghatározni.

(6) Amennyiben az ajánlatkérő meghatározza a pályázók létszámát vagy keretszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített pályázók közül a tervpályázati kiírásban megadott rangsorolás alapján kiválasztott pályázókat kell felhívni pályamű benyújtására.

(7) Amennyiben az ajánlatkérő nem határozza meg a pályázók létszámát vagy keretszámát, az első szakaszban alkalmasnak minősített valamennyi pályázót fel kell hívni pályamű benyújtására.

(8) Az ajánlatkérő meghívásos tervpályázatra közvetlenül is felkérhet pályázókat, feltéve, hogy azokat a tervpályázati kiírásban megjelölte. A megjelölt pályázóknak a többi pályázóval megegyezően kell igazolnia alkalmasságát.

(9) Ha az ajánlatkérő a (2), (7) és (8) bekezdésekben foglaltakat együttesen alkalmazza, a tervpályázati kiírásban megjelölt pályázók számát meghaladó létszámot vagy keretszámot köteles meghatározni.

32. § (1) Az alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumokat az ajánlatkérő az alábbi körben határozhatja meg:

a) a tervpályázat tárgyával kapcsolatos korábbi szakmai tevékenység ismertetése;

b) a tervezési vagy a tervpályázat tárgya szerinti egyéb szakmagyakorlási jogosultság igazolása;

c) a lehetséges társtervezők, szakági tervezők, szakemberek, alvállalkozók megnevezése;

d) a tervezői felelősségbiztosítás igazolása, a garanciavállalás módja;

e) honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű építmények esetében a Nemzeti Biztonsági Felügyelet tanúsítványa.

(2) Az ajánlatkérő a tervpályázati kiírásban köteles megjelölni az alkalmasság igazolására benyújtandó dokumentumokat és azt, hogy azoknak megfelelően mely esetben minősíti alkalmasnak vagy alkalmatlannak a részvételre jelentkezőt.

(3) Az alkalmasság igazolására szolgáló dokumentumok benyújtási határidejét úgy kell meghatározni, hogy a pályázók számára megfelelő idő, de a kiírást tartalmazó hirdetmény feladásának napjától számítva legalább tizenöt nap álljon rendelkezésre.

(4) Az ajánlatkérő az alkalmassági követelményeket nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes jelentkezőket az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi.

(5) Az alkalmasság vizsgálatának eredményét ki kell hirdetni. Az eredményhirdetést követően öt napon belül a meghívottak számára a dokumentációt postán vagy közvetlenül át kell adni.

(6) Az ajánlatkérő az alkalmas – létszám vagy keretszám meghatározása esetén az alkalmassági követelmények alapján kiválasztott – jelentkezőket az (5) bekezdésben foglalt határidőben egyidejűleg, közvetlenül, írásban hívja fel pályamű benyújtására.

Egyszerű tervpályázati eljárás

33. § (1) Ha a tervpályázat becsült értéke nem éri el a huszonöt millió forintot, az ajánlatkérő egyszerű tervpályázati eljárást folytathat le, amelyre az általános eljárási szabályokat az ebben az alcímben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Tárgyszó

(2) Az ajánlatkérőnek az egyszerű tervpályázati eljárásra vonatkozó felhívást a tervpályázati kiírásra külön jogszabályban meghatározott hirdetményminta szerinti tartalommal megegyezően kell elkészítenie, további információként rögzítve a felhívás elfogadására meghatározott határnapot is.

(3) Az ajánlatkérő a felhívást – a pályázók részére történő megküldést megelőzően három munkanappal – az illetékes országos szakmai kamara részére a kamara honlapján történő közzététel céljából elektronikus úton megküldi. A kamara a felhívást annak megérkezését követő legkésőbb három munkanapon belül honlapján közzéteszi. Az ajánlatkérő a felhívás kamara részére történő megküldésének napját igazoló dokumentumot az eljárás irataihoz csatolja.

(4) Az ajánlatkérőnek egyszerű tervpályázati eljárásban legalább három pályázót kell egyidejűleg közvetlenül írásban felhívnia a tervpályázaton való indulásra. Az ajánlatkérőnek a felhívást lehetőség szerint olyan pályázók részére kell megküldenie, amelyek a szerződés teljesítésére való alkalmasság feltételeit az ajánlatkérő megítélése szerint feltehetőleg teljesíteni tudják.

(5) Amennyiben az ajánlatkérő által felhívott pályázó a felhívásban meghatározott határnapra nem nyilatkozik a meghívás elfogadásáról, helyette másik pályázót kell felkérni.

(6) A felkérés elfogadását követően – a felkérésben a meghívás elfogadására meghatározott határnapot követő első munkanapon – az ajánlatkérő a felkérést elfogadó vagy a felhívás alapján jelentkező pályázók rendelkezésére bocsátja a dokumentációt.

(7) A kamara honlapján történő közzétételt követően a felhívásban a meghívás elfogadására meghatározott határnapig (legalább a közzétételtől számított öt munkanap) az, aki a meghívottakon kívül a tervpályázati (tervezési) feladat elkészítésére vállalkozik, a dokumentáció rendelkezésre bocsátását kérheti az ajánlatkérőtől. Az érdeklődését határidőben jelző pályázó a tervpályázati eljárásban kérdést tehet fel, pályázatot nyújthat be, az eljárásban a felkért (felhívott) pályázókkal azonos jogok illetik, és azonos kötelezettségek terhelik.

(8) Az egyszerű tervpályázati eljárás során a beadandó munkarészek száma és kidolgozása, valamint ezzel összefüggésben a pályaművek díjazása az elvégzendő feladattal arányosan csökkenthető.

(9) A bírálóbizottság résztvevője nem lehet olyan személy, akinek a bírálóbizottságban való részvétele a meghívott pályázóval szemben kizáró okot jelentene. A bírálóbizottságban a szavazásra jogosultak száma 3-7 fő lehet.

Az ötletpályázat

34. § (1) Az ötletpályázatot a tervpályázatok általános rendje szerint kell kiírni és lebonyolítani, nyílt vagy meghívásos tervpályázati eljárás formájában. Az ajánlatkérőnek az ötletpályázat célját a kiírásban és a dokumentációban rögzítenie kell. Tárgyszó

(2) Ha az ötletpályázat Kbt. 18. § (4) bekezdés a) pontja szerinti becsült értéke nem éri el a tervpályázatokra vonatkozó uniós értékhatárt, az ötletpályázatot a 19. § (1) és (3) bekezdésétől eltérően az illetékes szakmai kamara hivatalos lapjában vagy honlapján kell meghirdetni.

(3) Az ajánlatkérő a (2) bekezdésben meghatározottak mellett más módon is gondoskodhat az ötletpályázat meghirdetéséről.

(4) Ötletpályázat esetén a pályázathoz nem szükséges csatolni a 23. § (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozatot.

(5) Az ötletpályázatot követően az ajánlatkérőt a díjazott vagy megvásárolt tervpályázatok szerzőivel szemben további megbízási kötelezettség, a pályázót további vállalási kötelezettség nem terheli.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

37. § Ez a rendelet 2015. november 1-jén lép hatályba.

38. § (1) Az e rendeletben foglaltakat a hatálybalépését követően meghirdetett tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni.

(2) A tervpályázati eljárások szabályairól szóló 305/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet rendelkezéseit a 2015. november 1. napját megelőzően meghirdetett tervpályázati eljárásokra alkalmazni kell.