Változások a helyi adókban

Bővül a települési önkormányzatok adóztatási mozgástere, a helyi adók mellett úgynevezett települési adókat vezethetnek be, ezen túlmenően a módosítások az adóelkerülés megakadályozását, a jogalkalmazás egyszerűsítését és a jogértelmezés segítését célozzák a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat szerint.

A települési adó lehet bármilyen adó, ha annak működtetését törvény nem tiltja, ám nem terhelhet olyan adótárgyat, amelyre törvényben meghatározott – akár központi, akár helyi – közteher vonatkozik. A települési adóval kapcsolatos eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni, az ott nem szabályozott, a települési adót érintő eljárási kérdésekben (például a bevallás határnapja, az adófizetés esedékessége) pedig az önkormányzat rendeletet alkothat.

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a gyommentesítés, kaszálás nem minősül mezőgazdasági művelésnek. Jelenleg mentes a telekadó alól a belterületi, 1 hektár alatti, művelés alól kivett terület, ha azt ténylegesen, igazoltan művelik. Az ágazati jogszabályok alapján, azonban a terület gyommentesítése is mezőgazdasági művelésnek minősül, így a spekulációs céllal megszerzett (sokszor építésre alkalmas) telkek esetén az adót ki lehet játszani azáltal, ha a tulajdonos vagy bárki más a földterületen a gyommentesítést elvégzi. Ezt a kiskaput megszünteti a javaslat.

További változás, hogy a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó árbevétel- és elábé (eladott áruk beszerzési értéke) értékeket csak a kapcsolt vállalkozási viszony fennállásának időtartamára jutó – napi időarányosítással megállapított – összegben kell majd figyelembe venni, míg most korlátozás nélkül.

A javaslat mentesíti a helyi iparűzési adó alól azokat a szövetkezeteket, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 95 százalékban a tagjai részére történő értékesítésből vagy tagjai termékeinek értékesítéséből származik.
A mentesítés uniós jogi szempontból mezőgazdasági célú csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, így az azt igénybe vevő köteles annak értékét más támogatásokkal összeszámítani.

A javaslat azzal indokolja a módosítást, hogy e szövetkezetek tagjaik termékeit saját nevükben, nyereségszerzési cél nélkül értékesítik, a tagok számára vásárolt termékeket pedig beszerzési áron adják tovább. Így magas nettó árbevételre tesznek szert, s bár árrésük nincs, iparűzési adóalap keletkezik, ami végső soron a szövetkezeti tagokat, mezőgazdasági termelőket terheli.

——————————-

Gigabájtonként 150 forint lesz az internetszolgáltatás adója

Jövőre az internetszolgáltatásra is kiterjesztik a távközlési adót, amelyet eddig a hanghívások, SMS-ek és MMS-ek után fizettek a távközlési szolgáltatók. Az adó mértéke minden megkezdett gigabyte adatforgalom után 150 forint lesz a parlamentnek kedden benyújtott 2015. évi adótörvény-javaslat alapján.

A távközlési szolgáltatóknak jelenleg magánszemélyek után 2 forintot, üzleti előfizetők esetében 3 forintot kell fizetniük hívásonként és megkezdett percenként. A küldött üzenetek – szöveges és multimédiás – adója magánszemélyeknél 2 forint, nem magánszemély előfizetőknél pedig 3 forint.

Az adó összege havonta magánszemélyek után legfeljebb 700 forint lehet, míg cégek esetében 5000 forint.

Csökkenthető az adóalany által fizetendő havi adó az adómegállapítás hónapját megelőzően utoljára benyújtott társasági adóbevallásban bevallott és megfizetett társasági adó egytizenketted részével. A szolgáltatóknak az adót havonta a hívást, üzenetküldést, adatforgalom lebonyolítását követő második hónap 20. napjáig kell megfizetniük.

Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára keddi online sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány 20 milliárd forint pluszbevételre számít a távközlési adó kiterjesztéséből.

——————————-

Változások az otthoni pálinkafőzésben

Az Országgyűlésnek kedden benyújtott jövő évi adótörvény-tervezet szerint a jelenlegi 200-ról 50 literre csökkenne a magánfőzés keretében előállítható párlat mennyisége, ezenkívül a magánfőzéshez kapcsolódó kedvezmények csak a gyümölcstermesztő magánszemélyekre vonatkoznának.

A törvényjavaslat több ponton is módosítaná a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényt. Az általános indoklás szerint a jövedéki adózás területén az európai uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizáció céljából módosul a bérfőzés és magánfőzés szabályozása, és megszűnik a tömény szeszes italokra alkalmazott differenciált jövedéki adómérték.

A bérfőzés jövedéki adómértéke az alkoholtermékek normál adómértékének 50 százalékára változna az eddigi adómentességről, vagyis egy liter 50 százalékos alkoholtartalmú párlat esetében 1670 forint jövedéki adót kellene fizetni. A magánfőzés esetében az előállított párlat után a magánfőzőnek jövő évtől évi 1000 forint átalányadót kellene fizetnie.

A magánfőzésre beszedett adóbevételek a magánfőző lakhelye szerinti önkormányzatot illetnék meg.

A javaslat 22 millió forintról 150 millió forintra emelné meg az alkoholtermék, a sör, a bor, a pezsgő és a köztes alkoholtermék esetén a jövedéki biztosíték összegét, továbbá 120 millió forintról 600 millió forintra az ásványolajtermékek után nyújtandó biztosíték összegét. A módosítást az elmúlt időszakban tapasztalt visszaélések indokolják – olvasható a részletes indoklásban.

A kizárólag kenőolajat és üzemanyag-adalékot forgalmazó gazdálkodóknak ugyanakkor az általános 120 millió forintos jövedéki biztosíték helyett csak 6 millió forint biztosítékot kellene nyújtaniuk – olvasható a javaslatban. 

A törvényjavaslatból kiderül az is, hogy a tömény szeszek differenciált adómértéke miatt indított kötelezettségszegési eljárás lezárása érdekében 2015. január 1-jétől egy új termékkörrel, az alkoholos italokkal egészülne ki a népegészségügyi termékadóról szóló törvény, kikerülnek ugyanakkor az adóköteles cukrozott termékek köréből azok a termékek, amelyek méztartalma legalább 20 százalék, cukortartalma ugyanakkor nem haladja meg a 40 százalékot.

Az indoklás szerint az európai uniós adóminimumok teljesítése érdekében, a forint/euró árfolyam változása miatt emelkedik a fűtőolaj és a targoncagáz adója, a kereskedelmi gázolaj felhasználásához kapcsolódó adókedvezmények pedig csökkennek.

——————————-

Kiterjesztik a különadót a befektetési alapokra

Kiterjeszti a különadót a befektetési alapokra a kormány által kedden benyújtott adótörvény-javaslat, amely lehetővé teszi azt, hogy a 2014. január 1-jén ukrajnai leányvállalattal rendelkező, bankadó fizetésére kötelezett hitelintézet az ukrán cégében elszámolt értékvesztést levonja a bankadóból.

A befektetési alapok különadójának alanyai azon kollektív befektetési formák, amelyek Magyarországon letelepedett
forgalmazót bíznak meg befektetési jegyeik forgalmazásával. Az adót a forgalmazónak havonta kell megállapítania, bevallania és befizetnie. Az adó alapját a forgalmazót megillető, a befektetési alapot terhelő forgalmazói díj képezi, mértéke 25 százalék.
A javaslat szerint a hitelintézet 2015. évi különadóját csökkenti az ukrajnai illetőségű kapcsolt vállalkozásában 2014. január 1-jén fennálló, a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetésre, a részesedéshez kapcsolódóan kimutatott üzleti vagy cégértékre az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések közvetlen
következtében elszámolt értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés összege, legfeljebb összesen 5 milliárd forint.
A kedvezmény igénybevételéhez az érintett hitelintézetnek bizonyítania kell, hogy az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés és az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések között közvetlen, ok-okozati kapcsolat van.
Amennyiben az értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés visszaírásra kerül a 2014. évet követő év éves beszámolójában, akkor a visszaírt összeg, a hitelintézet tárgyévet követő évi különadóját növeli. A javaslat szerint az adózó az értékvesztésről, terven felüli értékcsökkenésről és azok visszaírásáról külön nyilvántartást köteles vezetni.

——————————-

Változások a személyi jövedelemadóban

Nőnek a családi kedvezmények, mérséklődik viszont a cafetéria-rendszer kedvezménye, és változik az egész életre szóló életbiztosítások szabályozása is a személyi jövedelemadózás (szja) területén a kormány által kedden az Országgyűlésnek benyújtott jövő évi adótörvény-javaslat alapján.

A törvényhozás honlapján szereplő javaslat szerint 2016-tól négy év alatt a duplájára nő a két gyermekes családok családi
kedvezménye. Az összevont adóalapot csökkentő kedvezmény mértéke évről évre nő úgy, hogy a családoknál havonta ottmaradó adó gyermekenként a jelenlegi 10 ezer forintról 2018-ra 20 ezer forintra (évente 2500 forinttal) nő.
A házasságkötési kedv növelése érdekében “első házasok kedvezménye” néven új adóalap-csökkentő kedvezmény bevezetését kezdeményezi a javaslat. Eszerint 2015-től minden olyan ifjú pár, amelynek legalább egyik tagja első házasságát köti, 24 hónapon keresztül, de legfeljebb a családi kedvezményre való jogosultság megnyíltáig együttesen havi 5000 forint adócsökkenést eredményező mértékben csökkentheti az adóalapját.
A kedvezmény a családi kedvezményhez hasonlóan a megfelelő nyilatkozat megtétele esetén már az előleg levonásánál figyelembe vehető, a házastársak közösen is érvényesíthetik, vagy az adóév elteltével az adóbevallásban megoszthatják egymás között.
A javaslat a munkabéren kívül adható juttatásokat (cafetéria) terhelő közteher-rendszer jelentős átalakítását kezdeményezi: az adható juttatások köre nem változik, de megnő az azok után a kifizető által fizetendő közteher. Az adóterhelés azonos lesz az egyes meghatározott juttatásokat terhelő közteherrel, azaz a juttatások értékének 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetnie a munkáltatónak.
Annak érdekében, hogy a munkáltató által valamennyi dolgozójának vagy valamennyi dolgozó által megismerhető szabályzatban
rögzített módon adható juttatások ne jelentsenek konkurenciát a béren kívüli juttatásoknak, indokolt e juttatások közteher alapját megemelni. A javaslat szerint a közteher alapja ilyen esetekben a juttatás értékének 1,53-szorosa. Ennek következtében a béren kívüli juttatások után 51,17 százalék közterhet kell fizetni, a munkáltató által szabályozott módon béren kívüli juttatásnak nem minősülő
juttatások esetében pedig 65,79 százalékot.
A javaslat indoklása szerint ugyancsak ezt a köztehermértéket indokolt alkalmazni a béren kívüli juttatás értékhatára és a 450 ezer forintos éves keretösszeg túllépése esetén is az említett értékhatárok betartatása érdekében.
Módosulnak a javaslat szerint a biztosítások adózási szabályai is, ezek érintik a teljes életre szóló életbiztosításokat (WL, amelyek Magyarországon jellemzően felhalmozás típusú biztosítások). E biztosítások 2017 után azonos adójogi kezelés alá esnek az egyéb megtakarítási jellegű biztosításokkal. Ez azt jelenti, hogy a WL rendszeres díjának adómentessége 2017 után megszűnik, a korábban adómentes díjfizetéssel rendelkező szerződések szolgáltatási ágon egyéb jövedelemként adóznak továbbra is, míg a 2018-tól
ilyen biztosításokból származó jövedelem – az általános szabályoknak megfelelően – kamatjövedelemként adózik.

——————————-

A VHT üdvözli az áfa-csökkentés kiterjesztését az állatok újabb körére

Budapest, 2014. október 21., kedd (MTI) – A Vágóállat és Hús Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VHT) üdvözli az általános forgalmi adó (áfa) csökkentésének kiterjesztését az állatok újabb körére – mondta Menczel Lászlóné, a VHT titkára kedden az MTI-nek, miután a gazdasági miniszter bejelentette, hogy jövőre 5 százalékra csökkentik a szarvasmarha, a juh és a kecske “köztes” áfáját.

A VHT tikára különösen örvendetesnek tartotta, hogy a kormány tovább halad a megkezdett úton, és nem mondott le az élelmiszerek áfa-csökkentésének folytatásáról.
Jelezte ugyanakor: a szakmaközi szervezet továbbra is azt szeretné, hogy a sertés-termékpálya teljes egészére kiterjessze a kabinet az általános forgalmi adó csökkentését. Így a fogyasztók ugyanis közvetlenül érzékelhetnék az áfa-mérséklés hatását.
Ez fontos volna a termelők számára is, mert a VHT prognózisa szerint az orosz embargó (főként közvetett) hatása miatt éles konkurenciaharccal kell számolniuk a közeljövőben a belföldi piacon is. Úgy vélik, hogy az áfa-csökkentés hatékony fellépést jelentene egyúttal a feketegazdaság ellen is – tette hozzá a VHT titkára.

——————————-

Munkaadók: vállalkozói szempontból nem olvashatók ki szigorítások a tervekből

Vállalkozói szempontból nem olvashatók ki szigorítások a kedden bejelentett jövő évi adótörvény-tervezetből, így a cégek kiszámítható és stabil adózási környezettel számolhatnak – vélekedtek az MTI-nek az OKISZ és az MKIK vezetői, míg a VOSZ főtitkára a munkáltatói terhek csökkentését hiányolta a javaslatok közül.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden ismertette a kormány jövő évi adócsomagját.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke az MTI-nek elmondta: örülnek, hogy nincsenek lényegi változások az adórendszerben, mert az így kiszámítható és stabil. Ez a rendszerváltás után sokáig nem volt elmondható, így most helyes az irány, hogy a lényegi elemekben nincs változás.
Azzal kapcsolatban, hogy a sertéshez hasonlóan 5 százalékra csökken a nagytestű állatok (szarvasmarha, juh, kecske) húsának áfája, az MKIK elnöke kifejtette: egyetért azzal, hogy az áfacsalást a kormány adócsökkentéssel próbálja visszaszorítani. A távközlési adó internetszolgáltatásokra való kiterjesztésével kapcsolatban Parragh László úgy vélekedett: az, hogy az új technikákra adót vetnek ki, “természetes dolog” világszerte, az adó mértéke és módszertana a lényeg.
Az elnök a tervezett egykulcsos társasági adóról elmondta: az 500 millió forint feletti adóalappal  rendelkező cégek 19 százalékos adókulcsának csökkentésében érdekeltek, és ez egybevág a kormány újraiparosítási politikájával is, a nagybefektető, ipari cégek idevonzását tovább segítheti ez a tervezett adócsökkentés.
Vadász György, a Magyar Iparszövetség (OKISZ) ügyvezető elnöke az MTI-nek elmondta: az a vélt félelem, hogy a harmadik választási győzelem után szigorítások jönnek, a költségvetéshez benyújtott adótörvényben nem olvasható ki a vállalkozások szempontjából.
Hozzátette: bízik abban, hogy a kormány a költségvetési egyensúly biztosítását a növekedéssel, a foglalkoztatás bővítésével, a versenyképesség javulásával kívánja 2015-ben elérni.
Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országok Szövetségének (VOSZ) főtitkára az egykulcsos társasági adóval kapcsolatban kifejtette, hogy nyilvánvalóan az lenne a kedvező a vállalkozásoknak, ha a két kulcs közül nem a 19, hanem a 10 százalékhoz közeledne az adóteher. Hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ez egy hosszabb távú ígéret, jövőre még nem realizálódik.
A főtitkár szerint a  személyi jövedelemadó jelenlegi, 16 százalékos kulcsa sem magas európai összehasonlításban, a vállalkozások pedig inkább abban lennének érdekeltek, hogy a vállalkozók által fizetendő élőmunkaterhek csökkenjenek. A vállalkozói szférát az élénkítené, ha a munkavállalókat terhelő adókkal azonos arányban csökkennének a munkaadók élőmunkaterhei – vélekedett Dávid Ferenc.
Hozzátette: nincs az szja-csökkentés ellen, de az új munkahelyek létrejöttét egy ilyen élőmunkateher-csökkenés segítené.
Dávid Ferenc szerint az általános forgalmi adót csökkenteni kellene, mert az általános áfakulcs túlságosan magas, ami rontja a versenyképességet, és áfacsalásra ösztönöz, vagyis nem segíti a gazdaság megtisztulását. Úgy fogalmazott: adócsökkentési szándék esetén inkább az áfát kellene mérsékelni, vagy a különadók tekintetében kellene engedékenyebbnek lennie a kormánynak.
A VOSZ-főtitkár szerint a tervezett adótörvényekben nem látszanak a vállalkozásokat élénkítő lépések.

——————————-

Az RSM DTM szerint nincs érdemi változás

Az RSM DTM szerint a kedden bejelentett 2015-ös adócsomag nem tartalmaz az adórendszert érintő érdemi irányváltást, sem érdemi adóemelés, sem pedig jelentős adócsökkentés nem várható, nem nyúl a korábban bevezetett adórendszer sarkalatos elemeihez sem.

Mivel a stabil adórendszer a gazdasági bizalom és a tervezhetőség egyik alappillére, a módosítások csekély mértéke üdvözlendő, ugyanakkor rengeteg teendő van még a gazdaság kifehérítése és az adminisztráció csökkentése területén – fejti ki Kalocsai Zsolt elnök-vezérigazgató az adótanácsadó és pénzügyi szolgáltató cég közleményében.
Az általános forgalmi adóztatás területén az áfacsalások visszaszorítása továbbra is fókuszban marad, ennek megfelelően az áfabevallás tételes adatszolgáltatási határértéke a korábbi 2 millió forintról 1 millió forintra csökken. Az RSM DTM szerint a tételes bevallási kötelezettség határértékhez történő rendelése adminisztrációs többletterhet jelent a vállalkozásoknak, így indokolt lett volna a határérték megszüntetése, azonban ez a tervek szerint 2015-ben még nem valósul meg.
A társasági adó egykulcsossá válása is várat magára, bár ezt a stabilitási törvény 2015-től előírta. A kormány az egykulcsos adó bevezetése helyett módosítja a stabilitási törvényt. Tekintettel arra, hogy a 19 százalékos adókulcsot kevesebb, mint ezer kifejezetten nagyvállalat, a 10 százalékos adóterhet pedig jellemzően a kis- és középvállalkozói (kkv) réteg fizeti, egyértelműen látszik, hogy a kormány a kkv-k adóterheléséhez nem kívánt hozzányúlni.
A társasági adórendszer korábban ismert adókedvezmény rendszere – látványcsapatsport, színház- és filmtámogatási – bővülni fog, ezentúl a felsőoktatási intézmények támogatása is lehetővé válik. Ez önmagában üdvözlendő, azonban az adórendszer ismét egy rendszerbe nem illő elemmel bővül. A szakma a sok port kavart reklámadó módosítását várta, ám úgy tűnik, hogy a jelenleg ismert reklámadó törvényt a kabinet nem kívánja módosítani – írják.
Az on-line pénztárgépek bevezetése beváltotta a hozzá fűzött költségvetési bevételi terveket, az ismertetett adócsomag a felhasználói kör kiterjesztését nem tartalmazza, az RSM DTM szerint ugyanakkor biztosra vehető ezen kör bővítése 2015-től, ami a gazdaság fehérítése irányába tett újabb lépés lesz.
A munkavállalás ösztönzése, a foglalkoztatás bővítése, illetve a családi támogatás rendszere továbbra is fókuszban marad, bár a 2 gyermeket nevelő családok adókedvezményének jelentős emelése csak lépcsőzetesen valósul meg a következő években, ez arra enged következtetni, hogy a bevételi sarokszámokhoz érdemben nem kívánt hozzányúlni a kormány – állapítja meg az RSM DTM.

——————————-

forrás: mti.hu