Szakmai gyakorlóhely I.

április 17, 2013

§.

Új törvényi keret:

  • ϖ 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról
  • ϖ 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről

 

Korábbi felsőoktatási törvény:

  • ϖ 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról

 

§§.

3. § (1) A képzésben a szakmai gyakorlat követelményeit a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei határozzák meg.

(2) A 14-18. §-ban foglaltakat az alapképzés és a mesterképzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat tekintetében is alkalmazni kell.

4. szakmai gyakorlat: a képzésnek azon része, amely a felsőoktatási szakképzés, az alapképzési, a mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott időtartamban a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen és munkakörben lehetőséget nyújt a megszerzett tudás és a gyakorlati készségek együttes alkalmazására, az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolására, a munkahely és munkafolyamatok megismerésére, a szakmai kompetenciák gyakorlására;

5. szakmai gyakorlóhely: azon jogi személy, gazdálkodó szervezet, amely felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben vagy mesterképzésben a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás, valamint a hallgatóval az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint kötött hallgatói munkaszerződés alapján, az egybefüggő szakmai gyakorlatot biztosítja, és amelyet az Oktatási Hivatal a felsőoktatási intézmény adatainál szakmai gyakorlóhelyként nyilvántartásba vett. Gazdálkodó szervezeten a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezetet kell érteni.

4. A szakmai gyakorlat, az együttműködési megállapodás feltételei és tartalma

14. § (1) A szakmai gyakorlat célja a szakképzettségnek megfelelő munkahelyen, munkakörben az elméleti és gyakorlati ismeretek összekapcsolása, a szakma gyakorlásához szükséges munkavállalói kompetenciák munkafolyamatokban történő fejlesztése, az anyag-eszköz-technológia ismeretek és gyakorlati jártasságok, valamint a munkafolyamatokban a személyi kapcsolatok és együttműködés, feladatmegoldásokban az értékelő és önértékelő magatartás, az innovációs készség fejlesztése.

 

(2) A szakmai gyakorlat a felsőoktatási intézmény vagy az intézmény és a szakmai gyakorlóhely által közösen meghatározott képzési tevékenység, amelyet a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak szerint a felsőoktatási szakképzési programnak, illetve a szak tantervének megfelelően terveznek, szerveznek és értékelnek.

 

15. § (1) A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodást köthet a felsőoktatási intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlata biztosítására.

 

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodást meg kell kötni, ha a szak, felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményei hat hét vagy annál hosszabb szakmai gyakorlatot határoznak meg.

 

(3) Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködési megállapodásra a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 16. §-ban foglalt elemek a megállapodás lényeges tartalmának minősülnek.

 

(4) A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködési megállapodásáról és a képzésben közreműködő szakmai gyakorlóhelyekről – az intézmény adatszolgáltatása és működési engedélye alapján – az Oktatási Hivatal nyilvántartást vezet. A felsőoktatási intézmény és a szakmai gyakorlóhely együttműködésének megszűnését vagy más szakmai gyakorlóhellyel kötött megállapodást, valamint a szakmai gyakorlóhely nyilvántartott adataiban történő változást követően a felsőoktatási intézménynek hatvan napon belül kezdeményeznie kell a nyilvántartott adatok módosítását. Az Oktatási Hivatal nyilvántartásából törölni kell azt a szakmai gyakorlóhelyet, amelyiket az országos gazdasági kamara nyilvántartásából töröltek.

 

16. § Az együttműködési megállapodás tartalmazza:

a) az együttműködési megállapodást kötő felek nevét (cégnevét), székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy nyilvántartási számát, képviseletére jogosult személy nevét, intézményi azonosító számot;

b) az együttműködési megállapodás tárgyát, célját;

c) az együttműködés módját, a szakmai gyakorlat kereteit, különösen:

ca) a szakmai gyakorlat helyszínét, időtartamát (kezdő és befejező időpontját), esetleges szakaszait, azok kezdő és befejező időpontját,

cb) a szakmai gyakorlóhelyen a szakmai gyakorlaton részt vevő hallgatók szakonként, felsőoktatási szakképzésenként, munkarendenként meghatározott létszámát,

cd) a hallgatók Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerint megállapított díjazását, illetve annak hiányát,

ce) a szakmai gyakorlat felsőoktatási intézményi felelősét és a szakmai gyakorlatot biztosító gyakorlóhely szakmai felelősét;

d) a felsőoktatási intézmény kötelezettségeit és jogait, különösen:

da) felelősségét a hallgatók teljes képzéséért, annak részét képező szakmai gyakorlatért,

db) a szakmai gyakorlat megszervezését a szakmai gyakorlóhellyel,

dc) a szakmai gyakorlathoz szükséges adatok, információk szakmai gyakorlóhely számára történő megküldését,

dd) a szakmai készségek, képességek komplex fejlesztési folyamatában a szakmai gyakorlóhely értékelése alapján a gyakorlati kompetenciák értékelését;

e) a szakmai gyakorlatot biztosító szakmai gyakorlóhely kötelezettségeit és jogait, különösen:

ea) a hallgatói munkaszerződés hallgatóval történő megkötésének kötelezettségét,

eb) a hallgató tanulmányainak megfelelő szakterületen történő foglalkoztatást,

ec) a szakmai gyakorlat folytatásához szükséges hely, eszköz, védőfelszerelés biztosítását,

ed) a szakmai gyakorlati tevékenység szakmai felügyeletét, irányítását,

ee) a hallgatók Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja szerinti díjazását,

ef) a hallgatók elsajátított szakmai tudásának, kompetenciáinak írásban történő értékelését;

f) az együttműködési megállapodás időtartamát (határozott idejű vagy határozatlan);

g) az együttműködési megállapodás megszűnésének eseteit, beleértve azt is, ha a szakmai gyakorlóhelyet az országos gazdasági kamara törli a nyilvántartásából.

5. Szakmai gyakorlaton hallgatói munkaszerződés alapján történő hallgatói munkavégzés feltételei, a hallgatói munkaszerződés tartalma

17. § (1) Szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti, a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát.

(2) A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaviszonyon a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni.

(3) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatása során

a) éjszakai munka, valamint rendkívüli munkaidő nem rendelhető el,

b) a hallgató napi munkaideje nem haladhatja meg a nyolc órát, munkaidőkeret alkalmazása esetén legfeljebb egy heti munkaidőkeretet lehet elrendelni,

c) a hallgató számára legalább tizenkét óra tartalmú napi pihenőidőt kell biztosítani,

d) próbaidő nem köthető ki,

e) a munka törvénykönyve 105. § (2) bekezdésében és 106. § (3) bekezdésében foglaltak nem alkalmazhatók.

18. § (1) A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell különösen:

a) a szakmai gyakorlóhely adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, adószámát, statisztikai számjelét, cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói nyilvántartási számát, törvényes képviselőjének nevét);

b) a hallgató természetes személyazonosító adatait (nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, hallgatói azonosító számát, elérhetőségét, adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét, bankszámlaszámát, külföldi hallgató esetén állampolgárságát, tartózkodási címét);

c) a hallgatóval hallgatói jogviszonyt létesített felsőoktatási intézmény adatait (nevét, székhelyét, elérhetőségét, intézményi azonosító számát, törvényes képviselőjének nevét);

d) a képzési és kimeneti követelményekben meghatározottakkal azonos módon a szakképzettség megnevezését és a képzési időt;

e) a hallgató munkakörét;

f) a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), szükség esetén szakaszait, a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót az Nftv. 44. § (3) bekezdés a) pontja alapján megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát;

g) a hallgató szakmai gyakorlata felsőoktatási intézményi felelősének és a szakmai gyakorlóhely szakmai felelősének személyét;

h) a szakmai gyakorlóhelyen a hallgató számára – a jogszabály alapján járó juttatásokon és kedvezményeken felül – biztosított egyéb juttatások és kedvezmények megjelölését, azok mértékét és nyújtásának feltételeit.

(2) A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a szakmai gyakorlóhely arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy a hallgató számára – egészségvédelmi és munkavédelmi szempontból biztonságos munkahelyen – a szakképzési programnak, illetve a tantervnek megfelelő szakmai gyakorlatról gondoskodik.

(3) A hallgatói munkaszerződés tartalmazza a hallgató arra vonatkozó kötelezettségvállalását, hogy

a) a szakmai gyakorlóhely képzési rendjét megtartja, a szakmai gyakorlatot a követelmények alapján elvégzi;

b) a szakmai gyakorlati ismereteket a képességeinek megfelelően elsajátítja;

c) a biztonsági, az egészségügyi és a munkavédelmi előírásokat megtartja;

d) nem tanúsít olyan magatartást, amellyel a szakmai gyakorlóhely jogos gazdasági érdekeit veszélyeztetné.

7. Záró rendelkezések

20. § (1) E rendelet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(2) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: 2005. évi törvény), valamint az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet szerinti felsőfokú szakképzésben kezdték meg, azt a korábbi szakmai és vizsgakövetelmények alapján fejezhetik be és szerezhetnek bizonyítványt, vagy szakváltással e rendelet szerint indított felsőoktatási szakképzésben folytathatják tanulmányaikat és szerezhetnek oklevelet. A 2005. évi törvény szerinti felsőfokú szakképzésben tanulmányaikat megkezdett hallgatók szakmai gyakorlatára a 2005. évi törvény, valamint a szakképzésről szóló 1993. évi LXXIX. törvény rendelkezései irányadók.

(3) Azok a hallgatók, akik tanulmányaikat alap- és mesterképzésben a 2005. évi törvény szerint kezdték meg, szakmai gyakorlatára a 2005. évi törvény rendelkezései irányadók.

 

 

 

 

 

§.

 

 

15. § (1) A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program részeként a tantervet felsőoktatási szakképzésben, alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény. A tanterveket ötévente felül kell vizsgálni. Új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények bevezetésére felmenő rendszerben kerülhet sor.

(3) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. A képzési és kimeneti követelmények határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

(5) Szakirányú továbbképzésre az vehető fel, aki alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett fokozattal és szakképzettséggel rendelkezik. Szakirányú továbbképzés esetében felvételi előfeltételként meghatározott munkakör betöltése, meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat, további szakképzettség megléte is kiköthető.

25. A hallgatói munkavégzés szabályai

44. § (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:

a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,

b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.

(2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a munka törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A Kormány a hallgatói munkaszerződésre vonatkozó szabályok meghatározása során a munka törvénykönyvénél a hallgató számára kedvezőbb feltételeket állapíthat meg.

(3) A hallgatót

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.

(3a) A képzési program keretében, illetve a képzés részeként – az (1) bekezdés a) pont szerint – megszervezett szakmai gyakorlatra költségvetési szervnél hallgatói munkaszerződés és díjazás nélkül is sor kerülhet. A hallgatót ez esetben is megilletik mindazon jogok, amelyeket a munka törvénykönyve biztosít a munkavállalók részére. A gyakorlati képzésben részt vevő hallgatóval e tevékenységére tekintettel a Kormány által meghatározott feltételekkel megállapodást kell kötni.

(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.

(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az e § (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető,

b) a doktorandusz által végzett munka ideje az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,

c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,

d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.

56. § (1) Ha a hallgató a tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a felsőoktatási intézménynek, illetve a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz – az e törvényben meghatározott eltéréssel – a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben, gondatlan károkozás esetén, a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a károkozás napján érvényes legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) egyhavi összegének ötven százalékát. Szándékos károkozás esetén az okozott teljes kárt meg kell téríteni.

(3) A hallgató a jegyzékkel vagy átvételi elismervénnyel visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dolgokban bekövetkezett hiányért, kárért teljes kártérítési felelősséggel tartozik, feltéve, hogy azt állandóan őrizetében tartja, kizárólagosan használja vagy kezeli. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan ok idézte elő.

(4) A felsőoktatási intézmény, a gyakorlati képzés szervezője a hallgatónak a hallgatói jogviszonnyal, gyakorlati képzéssel összefüggésben okozott kárt a Ptk. rendelkezései szerint köteles megtéríteni. A felsőoktatási intézmény, illetve a gyakorlati képzés szervezője a felelőssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, vagy azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

53. A felsőoktatás működésének támogatását szolgáló külön rendelkezések

85. § 

(3) Gyakorlatigényes szaknak minősül a Kormány által a többciklusú képzés rendjét, a képzés indításának eljárását meghatározó jogszabályban megjelölt – képzési és kimeneti követelményei alapján legalább hat hétig tartó szakmai gyakorlatot is tartalmazó – szak.

36. szakmai gyakorlat: felsőoktatási szakképzésben, alap-, mester- és osztatlan képzésben, külső gyakorlóhelyen vagy felsőoktatási intézményi gyakorlóhelyen teljesítendő részben önálló hallgatói tevékenység;