Határidők a polgári eljárásjogban
103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
(2) A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.
(4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
-
Mind a szombat, mind a vasárnap munkaszüneti nap
MK 69. szám
A Pp. 103. §-a (4) bekezdésének alkalmazása szempontjából mind a szombatot, mind a vasárnapot – amikor a bíróságon a munka szünetel – munkaszüneti napnak kell tekinteni.
A Pp. 103. §-ának (4) bekezdése szerint, ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le. E rendelkezés célja, hogy a fél ne mulassza el az eljárási cselekményt pusztán azért, mert a határidő utolsó napja olyan napra esik, amikor a munka általában szünetel, s így pl. a beadványt sem a bíróságon benyújtani, sem postára adni nem tudja.
A bíróságok előtti eljárásban kizárólag a Pp. szabályai az irányadók. A Pp.-ben megjelölt határidők számítására ezért nem vonatkoznak a munkaügyi szabályok. Az általános szóhasználat szerint pedig, a tényleges helyzetnek is megfelelően, a szombat, a vasárnap és az állami ünnepnapok a munkaszüneti napok.
A hivatkozott szabály helyes értelme szerint ezért az ott említett munkaszüneti napon az Mt. 125. §-ának (2) bekezdésében felsorolt munkaszüneti napok mellett a szombatot és a vasárnapot is érteni kell. Amikor ugyanis a határidő utolsó napja ezekre a napokra esik, semmivel sem kevésbé indokolt és szükséges annak biztosítása, hogy a határidő csak a következő munkanapon jár le, mint azokban az esetekben, amikor a határidő utolsó napja a munkajogi értelemben vett munkaszüneti napok valamelyike.
104. § (1) A bíróság az általa megállapított határidőt fontos okból egyszer meghosszabbíthatja; a határidő – meghosszabbítással együtt – negyvenöt napnál hosszabb nem lehet, kivéve, ha a szakértői vélemény elkészítése hosszabb határidőt tesz szükségessé. A törvényben megállapított határidőt csak a törvényben meghatározott esetben lehet meghosszabbítani.
(2) Ha a meghosszabbítást a fél vagy a szakértő kéri, kérelmét a határidő lejárta előtt kell előterjesztenie; a kérelem tárgyában a bíróság az ellenfél, illetve a felek meghallgatása nélkül határozhat.
104/A. § (1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele minden évnek a július 15-től augusztus 20-ig terjedő időszaka (törvénykezési szünet). Ha a hónapokban vagy években megállapított határidő a törvénykezési szünet ideje alatt járna le, a határidő a következő hónap azon napján jár le, amely számánál fogva a határidő kezdőnapjának megfelel, ha ez a nap is a törvénykezési szünet idejére esik, a határidő a törvénykezési szünetet követő első napon jár le. A 103. § (4) és (5) bekezdésének rendelkezéseit ezekben az esetekben is megfelelően alkalmazni kell.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni,
a) ha törvény valamely eljárásra, vagy valamely percselekményre soron kívül történő eljárást ír elő;
b) az előzetes bizonyításra;
c) a végrehajtási perekre;
d) ha a felek ezt közösen kérték; vagy
e) ha törvény azt kizárja.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külön törvényekben szabályozott nemperes eljárásokban csak akkor lehet alkalmazni, ha külön törvény így rendelkezik.
(4) A (2) bekezdés alkalmazása esetén erre a felet külön is figyelmeztetni kell.